Kézbántalmak, következmények a helytelen felhasználás, túl sok munka következtében
A 90-es évek járványa-így nevezték el a számítógépes dolgozók gyakori kar- és kézbántalmait, amelyeket az ujjak huzamos, gyors mozgása okoz. Az adatbeviteli munkákban általános az óránként 17 000 billentyűleütés. Sok gyakorlott beíró másodpercenként 7-8 betűs sebességgel ír. Ez egy év alatt 32 millió billentyűleütést jelent!
RMI, RSI, CTD
Az ilyen és hasonló bántalmak összefoglaló neve: ismétlődő mozgás okozta bántalmak (repetitive motion injuries, RMI), vagy ismétlődő megterhelés okozta bántalmak (repetitive strain injuries, RSI). A tartós statikus megterhelés okozta ártalmakkal együtt ezek is kumulatív trauma ártalmak (cumulative trauma disorders, CTD).
Az RSI
Maradandó megterhelési bántalmak származhatnak ismétlődő mozdulatoktól, amik károsítják az izmokat, idegeket, porcokat, és más lágy testszüveteket. Széles körű tüneteggyüttes, hentesektől kezdve zenészekig, számítógéppel dolgozók egyaránt szenvedhetik, bár mindegyik típusnak vagy egy adott karakterisztikája. A tapasztalatok arra mutattak, hogy a számítógéphasználat növelése, és az újabb billentyűzetek használata, melyek lehetővé teszik a gyors gépelést, sérülésekhez, ízületi bántalmakhoz vezettek a kezeknél, karoknál, vállaknál. Az egerek, a "rámutató" számítógépes eszközök szintén részesei ennek a jelenségnek. A sok ezer billentyűleütés, a hosszú egérmozgatás, klikkelés, irányítás lassan fejti ki káros hatását a testre (innen származik a CTD elnevezés). Az RSI kialakulásást ezen túl gyorsítja a helytelen testhelyzet, illetve gépelési technika, amelyek szükségtelenül nagy megterhelésnek teszik ki az idegeket és az ízületeket a kézben, csuklóban, karban, még a vállban és a nyakban is. A szükséges pihenés és szünetek hiánya, és a fokozott megterhelés szinte garantálja az elkövetkező bajt.
A tünetei:
- merevség, elnehezedés, eseteg égető érzés az ujjakban, csuklóban, kézfejben, könyökben
- remegés, kihűlt, nehezen mozgó ujjak, kéz
- koordinációs problémák, ügyetlenség, erőtlenség a kezekben
- fájdalom
- szükségérzet, hogy masszírozza az ember a kezét, ujjait
- a felső hát, vállak, nyak fájdalma
A megelőzéshez elengedhetetlenül fontos a jó billentyűzet és egér használata, a sok pihenés, és az egyéb ergonómiai körülmény betartása (ezekről az általános problémáknál már szót ejtettünk).
A leggyakoribb kézbántalmak,amelyeket a huzamos billentyűzés okoz:
- íngyulladás
- ínhüvelygyulladás
- kéztői alagút szindróma
Az íngyulladás együtt járhat, illetve megelőzheti az ínhüvelygyulladást. Az izmokat egymással vagy a csontokkal összekötő ín gyulladásos megbetegedése esetén beszélünk róla, borogatással tünetei csökkenthetőek (égő érzés, fájdalom az inakban).
Kéztői alagút szindróma: A kézzsibbadás okainak másik csoportjába tartoznak a végtagokat behálózó környéki idegrendszer szálait összenyomó tényezők. Ezek az idegszálak csontok, izmok, szalagok által képezett "alagutakban" haladnak. Ezek után nevezik az összenyomásuk miatt létrejövő kórképeket "alagútszindrómáknak". Ilyen a kéztői (carpalis) alagútszindróma, mely elsősorban gépírókon, kötőkön alakul ki a kéztő tenyéri oldalán futó ideg károsodásakor. A tenyér és az ujjak tenyéri oldali zsibbadását a kéz gyengesége és általában erős, különösen éjszaka fokozódó karfájdalom kíséri.
Az ínhüvelygyulladás
Az állandó, monoton ujjmozgások, az ismétlődő mozdulatok és a terhelés hosszú távon heves fájdalmakat is okozhat: a túlerőltetés vagy a helytelen terhelés krónikus ínhüvelygyulladást eredményezhet. Az ínhüvelgyulladás a számítógéphasználattal összefüggő leggyakoribb betegség.
Az inak erős kötőszöveti nyalábok, melyek összekötik az izmokat és a csontokat. Az izomerőt továbbítják a csontok felé, így lehetővé teszik az ízületek mozgását. A kézfej és lábfej hosszú ínjai rostszövetekből álló vezetőhüvelyekben futnak, ezek az ínhüvelyek. Feladatuk: védik az inakat, és egyfajta síkosítófolyadék segítségével gondoskodnak arról, hogy az ín kifogástalanul mozoghasson.
A túlerőltetés az ínhüvely gyulladásához vezethet. A belső bőrrész ilyenkor érdessé válik, a síkosító-folyadék beszáradhat. Mivel az ín ebben a helyzetben már nem képes simán csúszni, minden mozdulat fájdalmat okozhat, és az ujjaknak sokszor még annyi erejük sincs, hogy egy kávéscsészét megtarthassanak. Az ujjak kinyújtásakor sokszor hallható az inak egymáshoz dörzsölődésének jellegzetes hangja, mely ahhoz hasonlítható, amikor két hógolyót egymáshoz dörzsölünk.
Az ínhüvely betegségei és az ín síkosítószövet-problémái a törvényalkotók szerint a munkahelyi ártalmakból származó betegségek körébe tartoznak.
Megelőzéséhez elengedhetetlen a helyes testtartás, és a jó minőségű, ergonómiailag helyes billentyűzet, illetve egér használata, és a rendszeres pihenés (habár teljesen biztos megelőzésről nem beszélhetünk). Ha mégis ínhüvelygyulladásunk lesz, a hűtő hatású borogatások, pakolások, a gyógyszertárban recept nélkül kapható balzsamok vagy krémek csökkentik a duzzanatot, és segítenek a fájdalmak enyhítésében. A teljes mozulatlanság szükséges súlyos eseteknél, ilyenkor az orvos akár be is gipszelheti az adott testrészt.
Kevésbé gyakori a bursitis (nyáktömlő-gyulladás) és az epycondilitis (könyökízületi gyulladás).
A helyes kéztartást a következő ábra szemlélteti:
